Hibrid biztosítás: ez lenne a megoldás a magyar egészségügyben?
2018. szeptember 19., szerda
Magyarországon az egészségügyi kiadásokon belül igen magas a magánfinanszírozás aránya, ezen belül azonban igen alacsony a szervezett, kockázatkezelt magánfinanszírozások (egészségpénztárak, magánbiztosítások) részesedése. A szociális biztonságot a jövőben reálisan a közfinanszírozású egészségbiztosítás, az egészségpénztár és a magán-egészségügyi biztosítás együttesen képes tartósan biztosítani – állítja Kincses Gyula egészségpolitikus, a Portfolio.hu-n közzétett írásában.
 

Magyarországon a közvetlen lakossági fizetés (out of pocket, OoP) aránya nagyobb, mint az EU átlagában a teljes magánfinanszírozás aránya. Itthon a kockázatkezelt finanszírozásnak két formája létezik: az önkéntes egészségpénztárak intézménye, és a magán-, vagy önkéntes egészségbiztosítások. Előbbi csak kismértékű biztonságot nyújt, mert nincs mögötte kockázatközösség, és érdemi előtakarékosság sem. A magán egészségbiztosítások kockázatközösségen alapulnak, így nagy kockázatok ellen is képesek védelmet nyújtani, ezen kívül szolgáltatás-szervezési, betegút-menedzseri és fogyasztóvédelmi feladatokat is elláthatnak.

Magyarországon a szociális biztonságot a jövőben reálisan a 3 rendszer (közfinanszírozású egészségbiztosítás, egészségpénztár és magán-egészségügyi biztosítás) együttesen képes tartósan biztosítani, ahol az alap-biztonságot (főleg a sérülékeny életszakaszokban) a kötelező egészségbiztosítás nyújtja, a rendszeres, tartós magánkiadások finanszírozói az egészségpénztárak, és a váratlan, nem tervezhető események finanszírozói a magán egészségbiztosítások.

A magán egészségbiztosítások alapvető felosztása 

A magán egészségbiztosításoknak durva egyszerűsítések két nagy csoportja létezik: a helyettesítő (substitutive)/duplikáló és a pótló (complementary)/kiegészítő (supplementary) biztosítások.

Az első csoportba olyan biztosítások tartoznak, melyek szolgáltatásai a kötelező egészségbiztosítás keretében is járnának a biztosítottaknak az adott országban, de a biztosított ezt magán egészségügyi biztosítás keretében veszi igénybe. A kiegészítő/pótló biztosítások esetében ugyanazért az ellátásáért nem fizet kétszer a beteg, mert vagy olyat vesz, ami nem része a kötelező egészségbiztosítási csomagnak, vagy "hozzávásárol" többletszolgáltatást.

Magyarországon a kiegészítő biztosítás alatt a társadalombiztosítás ellátásaihoz hozzávásárolt szakmai és/vagy kényelmi szolgáltatások nyújtására kötött biztosításokat értik.

A kiegészítő biztosítások létének feltétele, hogy legyen költségmegosztáson alapuló szolgáltatás-tömeg egy országban, ennek pedig feltétele a kötelező egészségbiztosítás tartalmának lehatároló pontosítása, azaz a kiegészítő (nem duplikáló) biztosításokhoz meg kell határozni a kötelező egészségbiztosítás tartalmát.

Mindez komoly szakmai aprómunkát, másrészt politikai bátorságot igényel, hiszen a kiegészítő biztosítások létéhez ki kell mondani, hogy a kötelező egészségbiztosítás terhére nem nyújtható minden térítésmentesen.

Itthon a hibrid biztosítás lehet a megoldás

Magyarországon a lakossági igényekhez is igazodva egy olyan vegyes (hibrid) biztosítási rendszert célszerű kialakítani, amely egy csomagban kezeli a duplikáló biztosítást a közszféra kiegészítő többletszolgáltatásaival és a magánszolgáltatói számlák részleges elszámolhatóságát.

Ebben a modellben a beteg saját döntéseként az erre akkreditált és NEAK-kal is szerződött magánszolgáltatókhoz fordulhat, akik piaci áron kezelik őket, és a beteg - akár éves felsőkorlát mellett - a benyújtott számlák után a kezelés közfinanszírozási térítésének egy hányadát (pl. kétharmadát) a NEAK-tól utólag visszaigényelheti. Hasonló megoldás egyébként Európa több országában (közelünkben pl. Ausztria) létezik, működik, és nem robbantja szét a társadalombiztosítási kasszát. 

A javaslat számos előnnyel jár. Politikailag korrekt, mert a beteg csak saját választása alapján fizet (ahol fizet), és megmarad az ingyenes egészségügy lehetősége mindenki számára. Erősíti a szolidaritást, mert a magasabb jövedelműek így kisebb támogatást vesznek ki a közösből. Szakmailag és pénzügyileg átláthatóvá teszi a magánszférát, valós képet kaphatunk a szektor teljesítményéről, megteremti az ellenőrzés alapját. Csökkenti a közszolgáltatásokra nehezedő nyomást, költségvetési forrás és fenntartási felelősség nélkül lehet kapacitást bővíteni. Fehéríti a szférát: nő a számla alapján nyújtott szolgáltatások tömege, és ez érdemben csökkent a hálapénz szerepét. A javaslat nagy előnye, hogy gyorsan, érdemi szakmai előkészítés nélkül megvalósítható, nincs szükség az ellátási csomag pontosítására.

Forrás: Biztosítási szemle



Call Center: 06 1 585 8888 E-mail: info@eurorisk.hu
Minden jog fenntartva © 2013 Eurorisk
Utolsó frissítés: 2024.03.21
PoweredBy: SK Trend Kft